Informatika Befektetés E-mail: E-mail cím képként megjelenítve Telefon: E-mail cím képként megjelenítve

Mibe fektessük a pénzt? - Befektetési lehetőségek

Könyvjelzők: alapkérdések, az a bizonyos háromszög, pénz a befőttes üvegben, bankszámla, lekötött betét, ingatlan, kötvény, részvény, befektetési alapok

Imádom ezt a területet! Hogyan is zajlik ma a befektetés Magyarországon? Jelentős pénzünk áll helyi instrumentumokban, úgymint ágyneműs szekrény, befőttes üveg. Nem kis összeg amortizálódik - nagy biztonság mellett - a bankszámlákon. S jó ha le van kötve legalább!

A magyar lakosság 1-3 százaléka fektet be közvetlenül a tőzsdén. A biztosításokon keresztül viszont 30-40% érintett a tőzsdei befektetésekben.

Na most, amikor eljön a biztosítási üzletkötő, felépíti álmaink megvalósulását, mesebeli hozamok mellett, akkor jó lenne-e tudnunk, hogy milyen kérdéseket kell feltennünk ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, tényleg jó-e ez nekünk?

Ha a válasz: igen, akkor érdemes tovább olvasni.

Alapkérdések

Én most nem a befektetési háromszöggel kezdeném, hanem azzal, hogy a legnagyobb kincsünk az idő. Amíg a befektetéseink pénzpiaci alapban pihennek, s mi napi átlagban 4 órát ülünk a tv előtt, addig csak rossz befektetők lehetünk.

Először fel kell építeni azt a tudást, amivel mindig tudunk pénzt keresni, mert azt látni kell, hogy sokkal jobb hozamot hoz egy jól dolgozó vállalkozás, mint a befektetések. Valamint sokkal inkább kontrollálható.

Emellett érdemes befektetni is, azzal a céllal, hogy apránként a pénz egyre többet dolgozzon, s mi egyre kevesebbet.

Könyvjelzők

Az a bizonyos háromszög

A befektetési döntéseknél három szempontot érdemes figyelembe vennünk. Ez alapján már el tudjuk dönteni, hogy mibe fektessünk.

Az első a biztonság, a második a hozam, a harmadik a hozzáférés, vagy likviditás. Ha ezt sorba rendezzük, bizony, kiad egy háromszöget. Mi ebben a jó? A megfelelő oldalak hosszával érzékeltethetjük az egyes szempont fontosságát, s így különböző formájú háromszögeket kapunk.

Mi alapján határozzuk meg, hogy mi legyen a fontos? Ehhez két dolgot kell tudnunk. Először azt, hogy az adott pénzösszegnek mi a szerepe a tervünkben, ha ez megvan, akkor erre tekintettel beállíthatjuk az oldalak hosszát...

A pénzügyi tervet feloszthatjuk a három szint szerint is. Ezek a szintek a következők:

I. Pénzügyi védettség szintje

Itt az a célunk, hogy biztonságos és könnyen elérhető helyen rendelkezésünkre álljon 3-6 havi tartalék, betegség, munkanélküliség, vagy más váratlan esemény kivédésére. Ezt az összeget olyan helyen tartsuk, hogy maximum 1 napon belül hozzájussunk.

Fontos: biztonság, likviditás
Nem fontos: hozam

II. Pénzügyi biztonság szintje

Ez az a szint, ahol azért fektetünk be, hogy a hozamok fedezzék a költségeinket. Erre az összegre azonnal nincs szükségünk. Közepes hozammal és közepes kockázattal dolgoztatjuk.

Fontos: biztonság, hozam
Nem fontos: likviditás

III. Pénzügyi szabadság szintje

Ebben a portfolióban már álmodhatunk, és álmainkat nem hitelekből, hanem merészebb befektetéseinkből tudjuk megvalósítani. Itt már helye van a nagyobb kockázatnak és magasabb hozamnak.

Fontos: hozam, biztonság
Nem fontos: likviditás

Nézzük ez alapján a leggyakoribb befektetési formákat.

Könyvjelzők

A fentiek ismeretében most készítsük el saját költségvetésünket, és határozzuk meg a havonta megtakarítható összeget. Ez fogja alapját képezni a jövendő befektetéseinknek.

Kattintson ide!

Pénz a befőttes üvegben... azaz otthon őrízzük a pénzt

Hozam: 0

Biztonság: maximális

Likvidítás: maximális

Megesik bármelyikünkkel, hogy némi tartalékot otthon őriz, de attól még nem ő a „fösvény kit pénze gondja öl meg” - ahogy Shakespeare írja. Nagy bizalmatlanság otthon tartani minden tartalékot. Mindezek mellett a pénzügyi védettség esetén alternatíva lehet.

Könyvjelzők

Bankszámla

Hozam: minimális

Biztonság: maximális

Likvidítás: jó

Szintén a védettségre szolgáló összeg tartható így.

Könyvjelzők

Lekötött betét

Hozam: infláció alatti

Biztonság: maximális

Likvidítás: korlátozott

Ezek a 3-6-12 hónapos lekötések. Lehetnek akciósak, vagy az újabban terjedő mixek, amikor fele magas kamatozású betétbe, fele pedig befektetési alapba kerül. Figyeljünk arra, hogy a magas kamat általában csak az első időszakra jár. Pénzügyi biztonság nagyon alap szintje...

Könyvjelzők

Ingatlan

Hozam: infláció + bérleti díj- adó és felújítási költségek, eladási ár - felújítás költsége

Biztonság: maximális

Likvidítás: alacsony

Az ingatlan nem olvad el a tőzsdén, viszonylag biztonságos, ám megvannak a hátulütői. Globális és lokális problémákra érzékeny. A demográfiai mutatók hosszútávon meghatározzák a fejlődési lehetőségeit. A helyben végzett területrekonstrukciók növelhetik, az új ipari létesítmények építése, vagy forgalmi rend változások csökkenthetik értékét. Mindezt a kisbefektető nem tudja befolyásolni. A második és harmadik szint befektetése lehet.

Könyvjelzők

Kötvény

Hozam: fedezi az inflációt

Biztonság: maximális

Likvidítás: alacsony

Névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású értékpapír (előre rögzített, állandó nagyságú kamatot biztosít).
A kötvényben a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.

Kibocsátásra jogosult:

  • állam (államkötvény kincstárjegy, kárpótlási jegy)
  • Magyar Nemzeti Bank
  • önkormányzat
  • nemzetközi szervezet és külföldi szervezet
  • jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet (letéti jegy, kötvény, befektetési jegy)

Főleg a második szint esetén alkalmazzuk.

Könyvjelzők

Részvény

Hozam: 5-10 év esetén infláció feletti hozam

Biztonság: nincs

Likvidítás: jó

Fogalma: részvénytársaság (Rt.) alapításakor vagy alaptőkéjének emelésekor kibocsátott névre szóló értékpapír, 3 féle értelemben használatos:

  • alaptőke részét képező betét, a tag vagyoni hozzájárulása
  • részvényes jogai és kötelezettségei
  • forgalomra szánt értékpapír, tulajdonosa a részvényes, akit a részvénye alapján vagyoni és tagsági jogok illetnek meg

Vagyoni jogok: osztalékhoz való jog, likvidációs hányadhoz való jog
Tagsági jogok: közgyűlésen való részvételhez való jog, beleszólási jog, szavazati jog

Könyvjelzők

Befektetési alapok

Hozam: vegyes és részvény alapok esetén infláció feletti

Biztonság: maximális

Likvidítás: ha nem zártvégű az alap, akkor maximális

Nem misztikus termék. Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír és - ingatlanalapok esetében - az ingatlanpiacon.

Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes eszközök aktuális piaci értékét alapul véve - folyamatosan meg kell állapítani, ez az alap nettó eszközéréke. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza a költségeket, így gyakorlatilag tiszta vagyoni értéket testesít meg, teoretikusan ez az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne.

A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség pl. bankbetétekkel szemben, mivel utóbbiak esetében - szemben az értékpapír befektetésekkel - a befektetők nem viselik a mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockátatmentességnek ugyanakkor természetesen ára van. Fontos tudni a befektetések alapvető törvényszerűségét: a hozamok jellemzően együtt járnak a kockázattal, mely utóbbi gyakorlatilag a befektetés értékének változékonyságával ragadható meg. Magasabb kockázatokhoz jellemzően magasabb hozamszintek párosulnak, ezért a befektőknek befektetési döntésük meghozatalánál mindig a két tényezőt együttesen kell figyelembe venniük.

A befektetési alapokat működtető intézményi háttér legfontosabb szereplői az alábbiak:

Alapkezelő - Az alapkezelő társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul.

Letétkezelő - A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonylítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét

Forgalmazók - Feladatuk a befektetési jegyek forgalmazása, a bektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása.

Könyvvizsgáló - Feladata az alap éves beszámolójának auditálása, nyilvánartásainak ellenőrzése.

Felügyelet - Engedélyezi az alapok létrehozatalát, folyamatosan ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét.

Ingatlanértékelő - Feladata az ingatlanalapok tulajdonában lévő ingatlanok értékének megállapítása.

Tanácsadók - Az alapkezelő a befektetési alap portfolójának kialakításához egyéb tanácsadókat is igénybe vehet. A tanácsadókat szintén be kell mutatni az alap tájékoztatójában.

Magyarországon 2005. április 1-e óta a BAMOSZ ajánlásának megfelelően az alábbi kategóriákba sorolják az egyes értékpapíralapokat:

Likviditási alapok - a korábbi pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.

Pénzpiaci alapok - azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet.

Rövid kötvény alapok - azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.

Hosszú kötvény alapok - azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.

Részvénytúlsúlyos alapok - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.

Tiszta részvény alap - a portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.

Garantált alapok - hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok - olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Az ingatlanalapok is két kategóriába sorolódnak:

Ingatlanforgalmazó alapok - olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%.

Ingatlanfejlesztő alapok - olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%.

/Forrás: cib.hu/

A hosszú távú befektetések esetében azokat a területek kell megtalálni, ahol növekedés várható, ide kell befektetnünk. Ettől is izgalmas a játék. Eltaláljuk-e a trendet, vagy valami hirtelen változás, új találmány átrendezi a piacot. Ma számos olyan terület van a világban, ahol jók a pénzügyi, gazdasági kilátások (Kína, India, később talán Afrika, nyersanyagok, alternatív energia, luxus, stb.). Ha ezek a területek fellendülnek, már csak az a kérdés, hogy Ön hogyan férhet ezekhez hozzá, úgy, hogy ne kockáztasson túl sokat?

Szerintem erre valók a befektetési alapok, itt tudunk megfelelő hozamot és likviditást elérni, s cserébe nem kérünk sokat, csak némi időt. Egy átfogó pénzügyi stratégia kidolgozása után úgysincs sürgős dolgunk, igaz? Csak fontos és nem sürgős, hogy hozzáigazítsuk az életpálya- és trendváltozáshoz az Ön portfolióját.

Könyvjelzők